Több európai országban és az USA-ban a nagyvárosok mellett a kiemelt üdülőhelyek is mind fontosabb szerepet játszanak a műkereskedelemben. A hétvégi balatonfüredi művészeti vásár idehaza is újabb lépést jelent ebben az irányban.
A magyar származású amerikai képzőművész, Agnes Denes monumentális szabadtéri munkája volt az idei Art Basel fókuszában. A művész először negyven éve egy manhattani területet, egy volt szeméttelepet vetett be búzával.
Az utóbbi évek kiemelkedő képzőművészeti eseménye volt Sean Scully 2020-as retrospektív kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. A 79 éves ír-amerikai festőművész most a műveivel együtt visszatért; a minap megnyílt kamaratárlatán a Szépművészeti Múzeumnak adományozott munkái láthatók.
A Musée d’Orsay bizonyítja, hogy ma is lehet még újat és újszerűen mondani a képzőművészet történetének egyik legnépszerűbb, 1874-ben egy tárlattal indult izmusáról.
Pályaelhagyást fontolgat a tekintélyes múzeumok, köztük az Uffizi élén is bizonyított Eike Schmidt. A neves múzeumi szakember most a jobboldal színeiben Firenze polgármesteri székére pályázik.
A képek igazából akkor születnek meg, amikor a közönség találkozik velük – vallotta a múlt héten elhunyt Szüts Miklós, aki olyan szakmát keresett, amelyben a szabadság a fő munkaeszköz. Szüts Miklós temetése holnap, március 27-én lesz a Farkasréti temetőben.
A globális műpiac a kedvezőtlen előjelek ellenére átlagosnak mondható évet produkált. Persze, mint mindig, most is voltak nyertesek és vesztesek.
Kelle Antal ezeket az alkotói dimenziókat új könyve címében foglalja össze: ArtFormer.
A tavalyi évnek talán az volt a legnagyobb meglepetése a globális műkereskedelemben, hogy nem történt meglepetés: az elemzők visszaesésre számítottak és az be is következett. De azért pánikra nincs ok.
Mészáros Flóra művészettörténész új, kivitelezésében is a kilenc éve elhunyt mesterhez méltó kötetben elemzi Lantos pályáját.